Az elnök emlékeztette a tanácskozáson részt vevő politikusokat és tudósokat, hogy a népszavazás után a Boc-kormány kidolgozott egy - ennek a népakaratnak megfelelő - alkotmánymódosító javaslatot, amely azóta is a parlamentben porosodik.
Basescu kifejtette, hogy a román törvényalkotás kétkamarás jellege mindenképpen megmaradna azáltal, hogy az ország az uniós szintű jogszabályalkotásban is részt vesz választott képviselői által.
Az államfő nehezményezte, hogy az alaptörvény módosítását előkészítő parlamenti bizottság, illetve a társadalmi közvita lefolytatására létrehozott civil fórum megalakítása előtt nem tisztázták az alkotmánymódosítás célkitűzéseit.
"Lehet 90 százalékos többséged is, akkor is be kell tartani a törvényeket, máskülönben megkérdőjeleződik a jogállamiság. Rossz tapasztalataink vannak erről, viseljük is a következményeit, úgyhogy akárhogyan változna is az alkotmány, csak azt mondhatom: egyetlen parlamenti többség sem áll a törvények felett" - üzente a jobboldalhoz közel álló román államfő a kormányzó Szociálliberális Szövetségnek (USL).
Romániában az alkotmánymódosítás tervezetét a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti.
Az alkotmány módosításának folyamata azt követően indult be Romániában, hogy a decemberi választásokon az USL kétharmados parlamenti többséget szerzett. Az USL elsősorban az államfő, a parlament és a kormány hatáskörét szeretné pontosítani, és bevezetne egy új közigazgatási szintet, a régiót. Az USL nem mondana le a kétkamarás parlamenti rendszerről.
Jelenleg 412 fős a román parlament alsóháza, a képviselőház. A felsőház, a szenátus 176 tagú.